Egyik sincs a másik nélkül. Amikor fejlesztem az egyiket, javul a másik is.

Amikor kérek valamit a lótól, az egy nyomás. Amikor meghajlítom, az is egy nyomás.
Mindkét esetben az erre való helyes válasz az ENGEDÉS csökkenti a stresszt,
építi a kapcsolatot, növeli a bizalmat, az együttműködőséget.      
Így lesz KIEGYENSÚLYOZOTT  a ló.

Átengedő lovat szeretnénk, és ez az idomítási skálák célja is. Az átengedő ló együttműködő. Az együttműködő ló képes is, és hajlandó is az együttműködésre. Ha ijesztően viselkedek a lóval szemben, akkor félni fog tőlem. Ha fél, akkor nem fog akarni együttműködni. Ha fél tőlem, akkor nem fog bízni bennem. Ha bizalmatlan, akkor minden pillanatban riadozni, menekülni fog, és csodálkozhatok, hogy hiába minden erőfeszítésem, az eredmény elmarad. 

Hogy tudom megszerezni a ló bizalmát? 
A ló ösztönösen úgy tekint az emberre, mint egy ragadozó állatra. Ez a tény messzi múltra tekint vissza, és érthető viselkedés a ló túlélése érdekében. Tehát az a dolgom, hogy soha ne viselkedjek félelmetesen. A bizalmat, a barátságot nyudodtsággal, kiszámíthatósággal, türelemmel, következetességgel tudom kialakítani. Ahhoz, hogy így tudjak viselkedni, először is alaposan meg kell ismernem a ló viselkedésének hátterét, meg kell őt értenem, és dolgoznom kell saját viselkedésemen, hozzáállásomon is. Ügyelnem kell azonban, nehogy túlzásba essek, mert a túlzott bizalom visszájára fordulhat, és a ló tiszteletlenül kezd viselkedni, nem fog figyelembe venni, és akár félre is lökhet, átgázolhat rajtam.  

Megjegyzés:  A ló viselkedésének értelmezésére, magyarázatára gyakran az emberi viselkedéseket vesszük segítségül, de ez megtévesztő lehet. Az ember tud előre tervezni, tud a múlt tapasztalataiból stratégiákat felállítani, míg a ló iger-reakció mechanizmus alapján működik. 

 Elengedettség: Kétféle elengedettségről beszélünk, melyek összefüggenek egymással. Az egyik a külső (fizikális) vagy testi elengedettség, a másik a belső (mentális) elengedettség.

A külső (fizikális) elengedettségről: Kulcs: a hajlítás
- A fizikális elengedettség előfeltétele a fizikális egészség. A kiképzéskor nem szoktuk részletesen taglalni, mert egyértelműnek vesszük, hogy csak fizikálisan egészséges lóval dolgozunk. Fontos viszont megemlíteni, hogy a képzés kezdése előtt meg kell győződni a ló jó egészségi állapotáról. Beteg vagy mozgásszervi problémákkal küzdő lóval nem végzünk kiképzési feladatokat (a rehabilitációs foglalkozást nem nevezném kiképzésnek).
- A ló elengedtetése: Az idomítási skála néven közismert kiképzési ajánlás (ütemesség, elengedettség, támaszkodás, lendület, egyenesre igazítottság, összeszedettség) szerint az ütemesség a legelső követelmény a lóval szemben. Én szívesebben kezdem az elengedtetéssel a foglalkozást, ugyanis az elengedett ló automatikusan ütemes lesz, tehát eleve segítettem a lónak, és nem lesz kényszer az ütemesség. Az elengedett ló mintegy felajánlja az ütemességet.
Az elengedtetést már álló helyben elkezdjük azzal, hogy minden irányban és minden módon elmozgatjuk a lovat (ld, álló helyben testsúly áthelyezés, hajlítások, vállat be, farat be). Ezután vezetjük a lovat kézen, és következhetnek a hajlítások, oldaljárások, hátra léptetés, végül elindíthatjuk a lovat kis körön. Szóval kis körön, ami lehet nagyon kicsi kör is, de az átmérőjét gyakran változtatjuk. Először mindent lépésben, lassan végeztetünk a lóval, és csak akkor folytatjuk a munkát magasabb jármódban, amikor az alacsonyabban minden jól "működik".
Kulcs: a hajlítás

- A belső (mentális) elengedettségről: Kulcs: a nyomásra való engedés, melynek feltétele a bizalom. Egy mozgásában kiegyensúlyozott, láthatóan laza, elengedett ló érzelmi állapota is nyugodt. Ha viszont állandóan fent van a feje, keresi a veszélyt és a menekülési útvonalat, akkor nem tudja elengedni magát, feszeng, nyugtalan, és balesetveszélyes lesz a vele való foglalkozás. Ilyenkor nagy valószínűséggel fél a ló, bizalmatlan a környezetével, vagy az emberrel szemben. Induljunk ki abból, hogy a ló egy "menekülő, zsákmány állat". Szűrjük ki az esetleges félelmek lehetséges okait, és alkalmazzuk a barátkozós játékokat, illetve az ló veszélyforrásokra történő érzéketlenítésének módszereit.

Egy elengedett ló szárra tud kerülni. A száronlét az az állapot, amikor a ló elfogadja azt a keretet amit a lovas felkínál számára. Vagyis a ló előlről beletámaszkodik, és hátulról sem lép ki a lovas által meghatározott távolságba, ill. távolságból. (Távolság alatt a keret méreteire gondolok.) A felvevő és az előre hajtó segítségbe puhán belehelyezkedik, leköveti azt. Ezt az állapotot álló helyzetben és mozgás közben is minden jármódban el kell érnünk a lónál. Ilyenkor a ló teljesen kiegyensúlyozottá válik, a lovasára figyel, együttműködő és szorgalmas lesz.
A száronlét fogalma azt sejteti, hogy a lovat a szárhoz állítjuk. Ám ez nem egy merev valami, vagy egy állandó kényszer. Asszertívnek (önérvényesítés) kell lennünk, nem agresszívnek. A szárra állításhoz a képzés első időszakában kell egy nyomás előlről is és hátulról is, de csak addig, amíg a ló nem enged. Amint engedett a ló, a nyomás a részünkről azonnal csökken. Így lassanként a ló "felpuhul", tehát a száronlét fenntartásához nem szükséges feszes szár, állandó erős előre hajtás, vagy bármilyen kényszerítő eszköz. Szükséges viszont a ló együttműködősége (együttműködő képesség és együttműködő készség). Ez pedig a figyelmes kiképző következetes segítségadásai révén hamar ki tud alakulni a lóban.
Kulcs: a nyomásra való engedés

Mi is volt az einsteini alapgondolat? :  ...ha mindig ugyanazt csináljuk mint korábban, akkor ne várjunk más eredményt...

Lássuk csak:  Minden évben gond a téli időszak a lókiképzésben, a lóval való foglalkozásban. Azt mondjuk, hogy nincs lovarda, nincs 4 évszakos pálya, kőkemény, fagyott a talaj, már a trágyakör is használhatatlan, stb. Nincs mit tenni, nem csinálunk semmit... :(  Ennek pedig ismerjük a következményét.

Mi lenne, ha másképpen csinálnánk, mint eddig? Mi lenne, ha mégis tennénk valamit?

Tudtad, hogy álló helyben mennyi mindent lehet csinálni a lóval?

- le tudod ápolni :), ezzel "ápolod" a kapcsolatot is a lovaddal... Persze, hogy koszos, sáros, hiszen neki az természetes. Viszont ha rászánod az időt és tisztogatod, azzal tovább tudod erősíteni a bizalmát
- léteznek álló helyben végezhető gyakorlatok, mint a súlypont áthelyezések, hajlítások, vállat be, farat be mozdulatok, amik az elengedtetést szolgálják
- léteznek  további helyzetváltoztató mozdulatok mint az iskola állj, vagy a magasiskola feladatai, vagy éppen lehet gyakorolni a spanyol lépést stb. ,
- léteznek különféle masszázsok, létezik a ló osteopathia (nézz utána, hogy mi ez), amit szintén álló helyben lehet végezni

Mondhatod, hogy szükséges a lónak is a pihenő, nem kell állandóan foglalkoztatni.
Persze, van olyan helyzet, amikor terápiás célból kifejezetten a legelő és a ménes a ló számára a legjobb.
Igen, ez is igaz, de nem biztos, hogy alaphelyzetben a tétlenség jobb pihenő, mint a változatos, kíméletes játék. El kell döntened, hogy mi a célod a lovaddal.  Nézegetni szeretnéd, vagy vágysz az együttműködő és átengedő lóra, arra a bizonyos "álomlóra" ?

Szóval gondold át még egyszer, csináld másként mint eddig, és nem lesz elvesztegetett idő a több hónapon át tartó sáros vagy éppen hideg, kemény tél...